Mint ahogy Szinyei Merse Pál híres „Lilaruhás nő” című festménye felemásnak mondott alkotás, hiszen a plein air stílusa mellett erősen hatott rá Böcklin festészete, úgy ez a „lila ruhába öltöztetett” családi ház is számos rendhagyó megoldást mutat: nemcsak a stílusa és az enteriőrje, a gépészete is egyedi. Nulla energiafogyasztással.
Ahogy közeledtünk a visszavonulás felé, elhatároztuk, hogy elköltözünk Pestről” – kezd a történetbe házigazdánk, János. „Egy régi jó barátom, kollégám költözött le ebbe a piciny somogyi faluba, és nekünk is megtetszett a környék: a település nagyon barátságos, mindössze hatszázhetven lelket számol, roppant kedves, szorgalmas emberek lakják, akik nagyon nagy szeretettel fogadják a betelepülőket. A 2200 négyzetméteres telket nyolc éve vettük, kétharmadába gyümölcsfákat telepítettünk, azután belevágtunk volna az építkezésbe, ha egy „egészségügyi baleset”, azaz egy infarktus közbe nem szól. Így végül csak három éve történhetett meg az első kapavágás, amiben a fő motivációnk a gyerekek kirepülése volt. Kinőttük a pesti házat, aminek a rezsije is óriási volt, így arra törekedtünk, hogy az új ház minimális energiafogyasztású legyen. Beleástam magam a passzívház-témába, bár az első tervek még közel sem erről szóltak.
Nyitott szemmel járok a világban, kiállításokon és internetes fórumokon sokat hallottam, olvastam a passzívházakról, és meggyőződtem, nekünk erre van szükségünk: annyi talán lesz a nyugdíjunk, ami a mindennapi életre elég, de hogy a rezsit tudjuk-e majd állni, ez nagy kérdés. Mert ha az építkezésre megvan a pénz, esetleg még arra a kis többletre is, amit egy passzívház építése jelent, akkor ha mégsem passzívházat építek, elmegy másra. Önbecsapás, hogy építkezzünk olcsón, majd tegyük félre a pénzt, hogy azt húsz éven keresztül fűtésre költsük!”
Funkciójában a ház teljesen a lakók köré épült. Mivel zömében ketten használják, az alaprajz szinte adott volt, bár a két unoka, a tízéves Gergő és a hatéves Levente gyakran látogatják a nagyszülőket. A légtömörségre nagyon odafigyeltek, minden elektromos vezetéket, ami átlépi a hőburkot, külön tömítettek. A falszerkezet ProKoncept elemből készült, amire kívülről rátettek még 20 centiméter grafitos Neopor hőszigetelést, belülre pedig gipszkarton réteget, így a fal összesen 60 centiméter vastag, amiből csak 15 centiméter a beton, a többi hőszigetelés.
A nagy kérdés itt is az épületgépészet kialakítása volt: „Műszaki végzettségemnek köszönhetően abban biztos voltam, hogy a technikai fejlődés egyértelműen a megújuló energiaforrások felé mutat” – meséli János. „Passzívházaknál az igazi gond nem is a fűtés, hanem a nyári hűtés. Sokszor felmerül a kérdés, kell-e egy passzívházat hűteni? A passzívház nem melegszik túl, ha jól viselkednek a lakók, ám ez rólunk nem mondható el: az unoka ki-be rohangál, az ajtót nem csukjuk be magunk után. Így esett végül a választás az Energiakulcsra, amely szinte ingyen biztosít passzív hűtést, de persze mi ezen is „fejlesztettünk” még egy kicsit: “a rendszerbe puffertartály, napelem és napkollektor is került, így a házunk primerenergia-felhasználása végül nulla lett.”
Gépészet:
Az Energiakulcs lényege egy hővisszanyerős szellőztetőgép talajkör-temperálással és egy talajszondás hőszivattyú, amelynek telepítését az előtemperálás miatt kiásott talajkör olcsóbbá tesz. A rendszer hétféle üzemmódot lát el, ugyanazokon az ágakon az üzemmódtól függően más-más hidraulikus sémák alakulnak ki. E háznál a tulajdonos kívánságára beépítettek három vákuumcsöves napkollektort is, amely téli napokon is képes a fűtést biztosítani. Az energia egy 1000 literes puffer tárolóban raktározódik el. A ház teljes elektromosenergiaellátását egy 4,9 kilowattos naperőmű biztosítja. A beköltözéskor 8000 forint átalány villanyszámlát fizettek, az április 28-i leolvasáskor az E.ON több mint 30 000 forintot visszatérített. János minden nap írja a villanyóraállást: április óta több mint 300 kWh tartalékolódott télre.
Tovább a családi ház építés főoldalra.
Utolsó kommentek