Könnyűszerkezetes Ház Építés

Természetesen azért azt is hangsúlyozni kell, hogy ikerházról van szó, ami előnyöket élvez a fűtési hőszükséglet szempontjából.

A passzívház ikerház egyik felében lakik a tulajdonos család két kisgyermekkel, a másik felét kiadási céllal építették. Az ikerház előnyösebb a passzívház tervezés során, hiszen a lehűlő felület kisebb, a fűtött térfogathoz képest, mint egy szabadonálló családi ház építés esetében. A közös fal nem minősül lehűlő felületnek a PHPP számítás során.

A bérleti díjat Németországban vagy „Kaltmiete” vagy „Warmmiete”-ként állapítják meg. Vagyis „hideg” vagy „meleg” bérleti díjként. A meleg szó arra utal, hogy a fűtési költség is benne van a bérleti díjban. Mindegy mennyit fűt a bérlő, attól nem függ a bérleti díj.

A két ikerház félnek közös kazánja van, nem akart a tulajdonos a külön méréssel és leolvasással bajlódni. Másrészt természetesen ez a megoldás olcsóbb is, ha csak egy kazánt kell vásárolni. Ebben az esetben pellet kazán mellett döntöttek. A tulajdonos nem vállalt fel nagy rizikót azzal, hogy „Warmmiete” bérleti díjban állapodott meg a bérlővel, hiszen a saját tapasztalati alapján nem számottevő a fűtési költség.

A pinceszinten alakították ki a gépészeti helyiséget. A pince teherhordó fala vasbeton, a földbe süllyesztett szint, angolaknákkal világítják meg a helyiségeket.

Pinceszint építése

A pellet kazán mellett tárolják az általában nyáron megvásárolt, az egész fűtési szezonra elegendő pellet mennyiséget. A kertben lefektetett csőrendszeren keresztül előmelegítik télen a bejövő levegőt. Még a legnagyobb mínuszokban is plusz Celsius fokos levegő érkezik be a házba. A hővisszanyerős szellőzőrendszerbe biztonságból egy fagymentesítő előmelegítő fűtőszálat is beépítettek. A földszint és az emelet teherhordó falszerkezete mészhomok tégla falazat. A teherhordó falazat mészhomok tégla a két lakószinten, a tetőtéri szint külső falszerkezete könnyűszerkezetes.

A könnyűszerkezetes falpanelek beemelése

Az ikerház már 8 éve épült Németország, egy ma már sok passzívházzal rendelkező városában. A tulajdonos család és a bérlők is nagyon elégedettek a passzívház nyújtotta komforttal. A passzívház nyílt napokon szívesen mutatták be az érdeklődőknek az épületet, hogy kedvet csináljanak másoknak is ehhez az építési módhoz.

Tovább a családi ház építés főoldalra.

A globálisan felhasznált energia 40 százalékát az épületek fogyasztják el, de már a mai technológiákkal is 50-80 százalékkal lehet csökkenteni ezt – mondta a Dán Királyság magyarországi nagykövete szerdán Budapesten, a nemzetközi aktívházszövetség éves konferenciáján.

A szövetség 2010-ben alakult Dániában, és a házak energiatakarékos működtetéséhez szükséges anyagokat, eszközöket több dán cég Magyarországon is gyártja – közölte Tom Norring. Az említett dán cégek sorát az ablakgyártó Velux nyitotta, még a rendszerváltás előtt, de ide tartozik a hőszigetelő anyagokat gyártó Rockwool, a fűtési rendszerekhez is minimális energiafogyasztású szivattyúkat előállító Grundfos, illetve a radiátorszelepekben nevet szerzett Danfoss is.

A lakóépületek energiamegtakarító beruházásai hosszú távon ugyan, de megtérülnek, és ez különösen fontos egy olyan országban, ahol az alacsony jövedelemből magas hányadot kell az épületek működtetésére fordítani – hangoztatta a nagykövet.

Az EU-ban az épületállomány 2 százalékát kell energetikailag felújítani – közölte Laurent Deleersnyder, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatóságának szakértője. Hatályos az az irányelv, amely az épületek költséghatékony felújítását írja elő, illetve rögzíti azt, hogy a következő évtizedben már csak olyan épületek kaphatnak építési engedélyt, amelyek minimális energiát használnak fel. Ezeket hívják majdnem nulla energiaigényű épületeknek, de fontos, hogy azt a kevés energiát is megújuló forrásból szerezzék be. Magyarország is átvette az irányelvet – hangsúlyozta a szakértő.

Az épületek energiaigényének csökkentése egyúttal az ország gázfüggőségét is csökkenti – mondta Biczó Imre, a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) főigazgatója. A Vidékfejlesztési Minisztérium e háttérintézményének feladata – egyebek mellett – az energiatakarékos épületek létrehozásához szükséges jogszabályok előkészítése. A főigazgató ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Franciaországban a családi ház építés és egyéb épületek már másfél évtizede csak önálló légcserével rendelkező épületeket jelentenek.

Az aktív ház folytatása a korábban kidolgozott passzív ház koncepciónak. A passzív ház egy évben nem használhat fel fűtésre és hűtésre négyzetméterenként 15 kilowattóra energiánál többet. Az aktív ház ezzel szemben – éves átlagban – több energiát termel, mint amennyit elfogyaszt. Ennek eszköze a melegvizet előállító napkollektor, a hálózatba villamos energiát tápláló napelem, valamint a szélturbina, amely szintén áramot állít elő. A passzív és az aktív ház fala is kiválóan hőszigetelt, kis energiaveszteségűek az ajtók és ablakok, és éppen ezek miatt az ilyen épületeket géppel kell szellőztetni. Télen az elszívott, használt meleg levegő előmelegíti a friss levegőt, amelyet mélyen a földben lévő csőkígyón keresztül szívnak be a házba. Nyáron az így beszívott levegő viszont a hűtési igényt minimalizálja.

Az acélvázas könnyűszerkezet, a világon a legelterjedtebb építkezési rendszer napjainkban. A könnyűszerkezet előnyét minden háztípusnál igyekeznek kihasználni, így a családi házak többségét is könnyűszerkezettel építik.  A könnyűszerkezetek közül az acélvázas könnyűszerkezet mellett a favázas könnyűszerkezetes a másik leggyakoribb.  Az acélvázas építési technológiát először Észak Amerikában használták, és az 1940-es évektől kezdve folyamatosan fejlesztik, korszerűsítik. A könnyűszerkezetet először csak kisebb, kevésbé megterhelő építőelemként, válaszfalként használták.

Mára már a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően megerősítették a szerkezetét, így teherbíró szerkezetté tették. A könnyűszerkezetes családi ház építést ilyen típusú szerkezetben az 1960-as évektől kezdték el kivitelezni. A technológia véglegesítésére a folyamatos, egyre gyorsuló fejlesztések ellenére csak 1997-ben került sor.  A végleges technológia tökéletesítésében közreműködött az Amerikai Acél Intézet, az Amerikai Házépítők Szövetsége, és a Kanadai Lemezacél Intézet Kanadában. Mindemellett számos külföldi egyetem is segített a technika elterjedésében, így már a világon szinte mindenhol alkalmazzák, többek között hazánkban is. Mindenhol növekvő tendenciát mutat a szerkezet felhasználása, még ott is, ahol nem ezt a szerkezetet használják jelenleg.

Az acélvázas könnyűszerkezetes házak vázszerkezete hidegen hengerelt, horganyzott acélból áll, mely pedig további U, és C profilokból. Az acélváz elég rugalmas szerkezetet biztosít ahhoz, hogy lakóépületeket, köz-, és kereskedelmi épületeket, csarnokokat, tetőtereket építsenek belőle.

Japánban a földrengésveszélyes helyeken, Kanadában és Ausztráliában és Új Zélandon szinte csak ilyen házak épülnek.

Változnak az idők. Míg a 80-as évek végén azért mentünk Bécsbe, hogy többet fogyasszunk (emlékszünk még a Trabant tetejére kötözött Gorenjékre), most az utazás célja az volt, hogy megnézzük, hogyan lehet kevesebbet fogyasztani. November 10-én négyen képviselték az Austrotherm Kft.-t (Boros Gábor, Horváth Sándor, Perényi László és Hüfner Kornél) az idén első alkalommal megrendezett „nemzetközi passzívház látogatás” programon.

A cél az volt, hogy szélesebb körben tegyék ismertté a passzívház koncepciót. Erre nagy szükség van Magyarországon, mert itt még nem nagyon ismerik eléggé ezeket a megoldásokat, de Ausztriában is fontos a népszerűsítése, hiszen azt tervezik, hogy 2010-re minden negyedik új építésű ház passzívház legyen. Az így megtakarított energia egyenértékű 23 dunai vízerőmű által termel energiával. Látható, hogy az osztrák kormány elhatározta, hogy drasztikus csökkenti a lakások energiafogyasztását. Erre már csak azért is szükség van, mert az EU jelenleg az energiaigényének 70%-át importból szerzi be, és ez komoly energiapolitikai kockázatot rejt magában. Az energiatakarékos építkezés így a biztonságot is szolgálja.

Jelenleg Európában mintegy 6000 passzívház van, Ausztriában a legrégebbi 1996-ban épült. Ebben az épületben folyamatosan végeznek vizsgálatokat, és ezek szerint mind a mai napig megfelel a passzívház követelményének. Ezen követelmények egyik legfontosabbika, hogy a szerkezetek légzáró képessége megfelelő legyen. Amennyiben a független állami vizsgáló cég által elvégzett mérés során az épület megfelel, megkapja a passzívház státuszt. Ezzel természetesen a ház értéke is megnövekszik.

A programban három passzívház megtekintése szerepelt. Ezek kulcsrakész, de még nem lakott többlakásos társasházak voltak. Mindegyik épült vasbeton szerkezetű, magastetős társasházak voltak, természetesen körültekintően szigetelve. A körültekintés mértékére jellemző, hogy 20 cm-nél vékonyabb hőszigetelést nem lehetett látni. A legtöbb szigetelőanyag expandált polisztirolhab volt, és mindig a grafit adalékos, szürke színű, jobb hőszigetelő képességű anyagot építették be. A talajon fekvő padlóra mindig extrudált hab került, 30-40 cm vastagságban, míg a lábazaton már EXPERT típusú anyagokat is beépítettek.

A magastetők a déli oldalról többnyire napkollektorral voltak fedve, a hőszigetelés két esetben is grafit adalékos polisztirolhab volt, szarufák felett mintegy 25 cm, szarufák közötti 10 cm hőszigeteléssel. A tető hőátbocsátási tényezője így nem lehetett több, mint 0,1 W/m²K. Nagyon fontos, hogy a hőhidak hatását a lehető legminimálisabbra szorítsák le, így az első megtekintett épületnél az erkély egy speciális elemmel teljesen el volt választva a homlokzattól. Az ablakok mind három rétegű üvegezéssel készültek, a hőátbocsátási tényezőjük beleértve a keretet is, kisebb, mint 0,8 W/m²K.

A passzív házak esetében nem lehet a költségek kérdését megkerülni. Ezek az épületek a tulajdonosoknak nem jelentenek nagy megterhelést, hiszen a bekerülési költség csak 5-6 %-al haladja meg a hagyományos épületeket. Ez meglepő, de hozzá tartozik, hogy ezeket az épületeket államilag támogatják, vagyis az 5-6%-on felüli költségrészt az állam magára vállalja.

Ez az, amerre nekünk is kellene haladnunk…

Tovább a családi ház építés főoldalra.

Az egész világon soha nem látott elkötelezettség folyik az energiatakarékosság jegyében. Ennek fő oka az energiaárak drasztikus emelése, a foszilis energia kiapadásának félelme miatt és a környezetvédelemben keresendők.

Tény, hogy a könnyűszerkezetes családi ház építés a leggyorsabb (akár 1-2 hónap), rendkívül méretpontos, allergiamentes, kiemelten energiatakarékos. Az igazság az, hogy egy háznak nem csak egy, hanem 3 ára van. Az egyik ár az amennyiért megépítik, a második az amennyit költenek rá az élete során karbantartásra és felújításokra, a harmadik ár pedig az a költség amit a fűtési és az elektromos fogyasztásra fizetünk.

Modern készházaink falazata és födémszerkezete 40 cm prémium hőszigetelést tartalmaz, nyílászárói kiemelten hőszigetelt 3 rétegű üvegezéssel ellátottak. Hővisszanyerős rekuperátor látja el a szellőztetési feladatokat, így nem engedjük be télen szellőztetés közben a hideget csak a friss levegőt. Egy 100 négyzetméteres modern EnergyFriendHome készház fűtésköltsége 50 ezer Ft körül van évente!!!

Ezzel szemben egy “hagyományos építési móddal” kivitelezett ház fűtésköltsége havonta is képes ekkora összeget felemészteni. Egy emberöltő alatt egy új ház árát tudjuk energiaköltségekben megtakarítani ha ilyen házban élünk. Az építési költség egyszer jelentkezik, de a rezsit folyamatosan kell finanszírozni.
Ezért nem mindegy, hogy havonta 5000, vagy 50, 000 forint költséggel üzemeltetünk egy házat.

2020-ban életbelépő EU-s rendelet szerint már csak kiemelten energiatakarékos, úgynevezett passzív házak lesznek felépíthetőek. Ezeket a paramétereket egy modern könnyűszerkezetes családi ház már most is teljesíti.

Ezért fontos tudni, hogy komoly pénzösszegeket takaríthatunk meg minden hónapban, ha könnyűszerkezetes készházat választunk. Egyszer az életben lehet, hogy majd lakást váltunk. A vevő is érdeklődni fog azután, hogy mennyi lesz a háznak az üzemeltetése. A könnyűszerkezetes családi házak tudják biztosítani a legjobb komfortot a lakásban a legkisebb fűtésszámla mellett.
A Skandináv országok, valamint Németország, Olaszország, Ausztria, Svájc, Ausztrália, Japán, Kanada, már az épületek 50-70%-a könnyűszerkezetes készházas technológiákkal valósul meg.

Döntse el, hogy a lakását szeretné fűteni, vagy az utcát!