Könnyűszerkezetes Ház Építés

Minden, amit tudni kell a problémák elkerüléséhez, ha építkezik:

Felmerült már a gondolataiban az energiahatékonyság? Ahogy egyre több ember szemében jelent értéket az otthona energiahatékonysága, a kevesebb szén-dioxid kibocsátás, úgy egyre magasabb a zöld házépítők mércéje. A passzívház-szabvány kialakult.

Például egy Energy Star otthon már 20-30 százalékkal hatékonyabb, mint a hagyományos építési törvényeknek megfelelő ház.

A tanúsított passzívház becslések szerint 90-95 százalékkal kevesebb energiát használ fűtésre és hűtésre és 60-70 százalékkal kevesebb energiát használ összességében, mint egy tipikus hagyományos ház.
A szuper hatékony ablakok, jól szigeteltek, sokban segítenek a beruházás megtérülésében, ultra alacsony energia számlák várhatóak.

A passzívház légtömör, jól szigetelt rendszer, amely egy nagyon alacsony szintű energiaigénnyel rendelkezik. A levegőkeringtető rendszer javítja az otthon beltéri levegő minőségét.
Egy másik izgalmas dolog a passzívház-szabvány, hogy lehet alkalmazni az új konstrukciókat.

2011 májusában Kaliforniában elkészült az első tanúsított passzívház. Egy régi otthonnak az utólagos felszerelése nem kis feladat, hogy megfeleljen ezeknek a magas energia szabványoknak.
A passzívház koncepciója 1988-ra nyúlik vissza, egy német fizikus nevéhez kötődik, egy bizonyos Wolfgang Feisthez és egy svéd professzorhoz Bo Adamsonhoz.

Feist megalapította a Passzívház Intézetet Németországban, 1996-ban ennek az amerikai ága is létre jött. Ez az intézet engedélyt kapott, hogy igazolják a passzívházakat. 2008-ban világszerte 15.000 épület kapott passzívház tanúsítványt. Amerikában ez a szám csak egy tucat, most kezd elterjedni. (2008)

Fontos része a szabványnak a (PHPP). Ez egy energia-modellező eszköz, melynek segítségével a tervezők és tanácsadók manipulálni tudják a design elemeket, építőelemeket, hogy javítsák az energia hatékonyságot. Például láthatjuk, hogyan változik az összeg, vagy a szigetelés típus, mérete, elhelyezkedése, hogyan befolyásolja az általános hatékonyságot.

Tovább a családi ház építés főoldalra.

A globálisan felhasznált energia 40 százalékát az épületek fogyasztják el, de már a mai technológiákkal is 50-80 százalékkal lehet csökkenteni ezt – mondta a Dán Királyság magyarországi nagykövete szerdán Budapesten, a nemzetközi aktívházszövetség éves konferenciáján.

A szövetség 2010-ben alakult Dániában, és a házak energiatakarékos működtetéséhez szükséges anyagokat, eszközöket több dán cég Magyarországon is gyártja – közölte Tom Norring. Az említett dán cégek sorát az ablakgyártó Velux nyitotta, még a rendszerváltás előtt, de ide tartozik a hőszigetelő anyagokat gyártó Rockwool, a fűtési rendszerekhez is minimális energiafogyasztású szivattyúkat előállító Grundfos, illetve a radiátorszelepekben nevet szerzett Danfoss is.

A lakóépületek energiamegtakarító beruházásai hosszú távon ugyan, de megtérülnek, és ez különösen fontos egy olyan országban, ahol az alacsony jövedelemből magas hányadot kell az épületek működtetésére fordítani – hangoztatta a nagykövet.

Az EU-ban az épületállomány 2 százalékát kell energetikailag felújítani – közölte Laurent Deleersnyder, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatóságának szakértője. Hatályos az az irányelv, amely az épületek költséghatékony felújítását írja elő, illetve rögzíti azt, hogy a következő évtizedben már csak olyan épületek kaphatnak építési engedélyt, amelyek minimális energiát használnak fel. Ezeket hívják majdnem nulla energiaigényű épületeknek, de fontos, hogy azt a kevés energiát is megújuló forrásból szerezzék be. Magyarország is átvette az irányelvet – hangsúlyozta a szakértő.

Az épületek energiaigényének csökkentése egyúttal az ország gázfüggőségét is csökkenti – mondta Biczó Imre, a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) főigazgatója. A Vidékfejlesztési Minisztérium e háttérintézményének feladata – egyebek mellett – az energiatakarékos épületek létrehozásához szükséges jogszabályok előkészítése. A főigazgató ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Franciaországban a családi ház építés és egyéb épületek már másfél évtizede csak önálló légcserével rendelkező épületeket jelentenek.

Az aktív ház folytatása a korábban kidolgozott passzív ház koncepciónak. A passzív ház egy évben nem használhat fel fűtésre és hűtésre négyzetméterenként 15 kilowattóra energiánál többet. Az aktív ház ezzel szemben – éves átlagban – több energiát termel, mint amennyit elfogyaszt. Ennek eszköze a melegvizet előállító napkollektor, a hálózatba villamos energiát tápláló napelem, valamint a szélturbina, amely szintén áramot állít elő. A passzív és az aktív ház fala is kiválóan hőszigetelt, kis energiaveszteségűek az ajtók és ablakok, és éppen ezek miatt az ilyen épületeket géppel kell szellőztetni. Télen az elszívott, használt meleg levegő előmelegíti a friss levegőt, amelyet mélyen a földben lévő csőkígyón keresztül szívnak be a házba. Nyáron az így beszívott levegő viszont a hűtési igényt minimalizálja.

Változnak az idők. Míg a 80-as évek végén azért mentünk Bécsbe, hogy többet fogyasszunk (emlékszünk még a Trabant tetejére kötözött Gorenjékre), most az utazás célja az volt, hogy megnézzük, hogyan lehet kevesebbet fogyasztani. November 10-én négyen képviselték az Austrotherm Kft.-t (Boros Gábor, Horváth Sándor, Perényi László és Hüfner Kornél) az idén első alkalommal megrendezett „nemzetközi passzívház látogatás” programon.

A cél az volt, hogy szélesebb körben tegyék ismertté a passzívház koncepciót. Erre nagy szükség van Magyarországon, mert itt még nem nagyon ismerik eléggé ezeket a megoldásokat, de Ausztriában is fontos a népszerűsítése, hiszen azt tervezik, hogy 2010-re minden negyedik új építésű ház passzívház legyen. Az így megtakarított energia egyenértékű 23 dunai vízerőmű által termel energiával. Látható, hogy az osztrák kormány elhatározta, hogy drasztikus csökkenti a lakások energiafogyasztását. Erre már csak azért is szükség van, mert az EU jelenleg az energiaigényének 70%-át importból szerzi be, és ez komoly energiapolitikai kockázatot rejt magában. Az energiatakarékos építkezés így a biztonságot is szolgálja.

Jelenleg Európában mintegy 6000 passzívház van, Ausztriában a legrégebbi 1996-ban épült. Ebben az épületben folyamatosan végeznek vizsgálatokat, és ezek szerint mind a mai napig megfelel a passzívház követelményének. Ezen követelmények egyik legfontosabbika, hogy a szerkezetek légzáró képessége megfelelő legyen. Amennyiben a független állami vizsgáló cég által elvégzett mérés során az épület megfelel, megkapja a passzívház státuszt. Ezzel természetesen a ház értéke is megnövekszik.

A programban három passzívház megtekintése szerepelt. Ezek kulcsrakész, de még nem lakott többlakásos társasházak voltak. Mindegyik épült vasbeton szerkezetű, magastetős társasházak voltak, természetesen körültekintően szigetelve. A körültekintés mértékére jellemző, hogy 20 cm-nél vékonyabb hőszigetelést nem lehetett látni. A legtöbb szigetelőanyag expandált polisztirolhab volt, és mindig a grafit adalékos, szürke színű, jobb hőszigetelő képességű anyagot építették be. A talajon fekvő padlóra mindig extrudált hab került, 30-40 cm vastagságban, míg a lábazaton már EXPERT típusú anyagokat is beépítettek.

A magastetők a déli oldalról többnyire napkollektorral voltak fedve, a hőszigetelés két esetben is grafit adalékos polisztirolhab volt, szarufák felett mintegy 25 cm, szarufák közötti 10 cm hőszigeteléssel. A tető hőátbocsátási tényezője így nem lehetett több, mint 0,1 W/m²K. Nagyon fontos, hogy a hőhidak hatását a lehető legminimálisabbra szorítsák le, így az első megtekintett épületnél az erkély egy speciális elemmel teljesen el volt választva a homlokzattól. Az ablakok mind három rétegű üvegezéssel készültek, a hőátbocsátási tényezőjük beleértve a keretet is, kisebb, mint 0,8 W/m²K.

A passzív házak esetében nem lehet a költségek kérdését megkerülni. Ezek az épületek a tulajdonosoknak nem jelentenek nagy megterhelést, hiszen a bekerülési költség csak 5-6 %-al haladja meg a hagyományos épületeket. Ez meglepő, de hozzá tartozik, hogy ezeket az épületeket államilag támogatják, vagyis az 5-6%-on felüli költségrészt az állam magára vállalja.

Ez az, amerre nekünk is kellene haladnunk…

Tovább a családi ház építés főoldalra.

Mint ahogy Szinyei Merse Pál híres „Lilaruhás nő” című festménye felemásnak mondott alkotás, hiszen a plein air stílusa mellett erősen hatott rá Böcklin festészete, úgy ez a „lila ruhába öltöztetett” családi ház is számos rendhagyó megoldást mutat: nemcsak a stílusa és az enteriőrje, a gépészete is egyedi. Nulla energiafogyasztással.

Ahogy közeledtünk a visszavonulás felé, elhatároztuk, hogy elköltözünk Pestről” – kezd a történetbe házigazdánk, János. „Egy régi jó barátom, kollégám költözött le ebbe a piciny somogyi faluba, és nekünk is megtetszett a környék: a település nagyon barátságos, mindössze hatszázhetven lelket számol, roppant kedves, szorgalmas emberek lakják, akik nagyon nagy szeretettel fogadják a betelepülőket. A 2200 négyzetméteres telket nyolc éve vettük, kétharmadába gyümölcsfákat telepítettünk, azután belevágtunk volna az építkezésbe, ha egy „egészségügyi baleset”, azaz egy infarktus közbe nem szól. Így végül csak három éve történhetett meg az első kapavágás, amiben a fő motivációnk a gyerekek kirepülése volt. Kinőttük a pesti házat, aminek a rezsije is óriási volt, így arra törekedtünk, hogy az új ház minimális energiafogyasztású legyen. Beleástam magam a passzívház-témába, bár az első tervek még közel sem erről szóltak.

Nyitott szemmel járok a világban, kiállításokon és internetes fórumokon sokat hallottam, olvastam a passzívházakról, és meggyőződtem, nekünk erre van szükségünk: annyi talán lesz a nyugdíjunk, ami a mindennapi életre elég, de hogy a rezsit tudjuk-e majd állni, ez nagy kérdés. Mert ha az építkezésre megvan a pénz, esetleg még arra a kis többletre is, amit egy passzívház építése jelent, akkor ha mégsem passzívházat építek, elmegy másra. Önbecsapás, hogy építkezzünk olcsón, majd tegyük félre a pénzt, hogy azt húsz éven keresztül fűtésre költsük!”

Funkciójában a ház teljesen a lakók köré épült. Mivel zömében ketten használják, az alaprajz szinte adott volt, bár a két unoka, a tízéves Gergő és a hatéves Levente gyakran látogatják a nagyszülőket. A légtömörségre nagyon odafigyeltek, minden elektromos vezetéket, ami átlépi a hőburkot, külön tömítettek. A falszerkezet ProKoncept elemből készült, amire kívülről rátettek még 20 centiméter grafitos Neopor hőszigetelést, belülre pedig gipszkarton réteget, így a fal összesen 60 centiméter vastag, amiből csak 15 centiméter a beton, a többi hőszigetelés.

A nagy kérdés itt is az épületgépészet kialakítása volt: „Műszaki végzettségemnek köszönhetően abban biztos voltam, hogy a technikai fejlődés egyértelműen a megújuló energiaforrások felé mutat” – meséli János. „Passzívházaknál az igazi gond nem is a fűtés, hanem a nyári hűtés. Sokszor felmerül a kérdés, kell-e egy passzívházat hűteni? A passzívház nem melegszik túl, ha jól viselkednek a lakók, ám ez rólunk nem mondható el: az unoka ki-be rohangál, az ajtót nem csukjuk be magunk után. Így esett végül a választás az Energiakulcsra, amely szinte ingyen biztosít passzív hűtést, de persze mi ezen is „fejlesztettünk” még egy kicsit: “a rendszerbe puffertartály, napelem és napkollektor is került, így a házunk primerenergia-felhasználása végül nulla lett.”

Gépészet:

Az Energiakulcs lényege egy hővisszanyerős szellőztetőgép talajkör-temperálással és egy talajszondás hőszivattyú, amelynek telepítését az előtemperálás miatt kiásott talajkör olcsóbbá tesz. A rendszer hétféle üzemmódot lát el, ugyanazokon az ágakon az üzemmódtól függően más-más hidraulikus sémák alakulnak ki. E háznál a tulajdonos kívánságára beépítettek három vákuumcsöves napkollektort is, amely téli napokon is képes a fűtést biztosítani. Az energia egy 1000 literes puffer tárolóban raktározódik el. A ház teljes elektromosenergiaellátását egy 4,9 kilowattos naperőmű biztosítja. A beköltözéskor 8000 forint átalány villanyszámlát fizettek, az április 28-i leolvasáskor az E.ON több mint 30 000 forintot visszatérített. János minden nap írja a villanyóraállást: április óta több mint 300 kWh tartalékolódott télre.

Tovább a családi ház építés főoldalra.

Még Németországban is ritkaságnak és példaértékű projektnek számít az 1954-ben épült családi ház passzívházzá történt felújítása. A felújított épület megkapta a passzívház minősítést. Utoljára 25 évvel ezelőtt történt energetikai felújítás a lakóépületen, többek között műanyag ablakokra cserélték a régi nyílászárókat.

Kay Künzel, német építész bebizonyította, el lehet érni felújítás során is a passzívházakra jellemző drasztikus energiafelhasználás csökkentést és ráadásul nem különösen nagy anyagi ráfordítással.  (Az építtetők kb. a felújítási költség ötödét kapták meg állami támogatásként a passzívház energetikai osztály elérésével.) A felújítás mindig kihívás az építésznek és a kivitelezőnek. Nem mindig lehet az új építésnél alkalmazott részlet megoldásokat alkalmazni régi épületnél, különösen figyelemmel kell lenni épületfizikai okok miatt is a meglévő szerkezetre.

Az energetikai felújításnál az ökológiai szempontok is nagy szerepet játszottak. Törekedett az építész arra, hogy természetes, újrahasznosítható anyagokat használjon. Cél volt például az esővíz hasznosítása, nemcsak a már egyre több helyen alkalmazott WC öblítésre, hanem az épület nyári hűtésére is felhasználják a kerti ciszternákban tárolt esővizet. Az áramfogyasztás 75%-át fedik le a keleti tájolású tetőfelületen elhelyezett napelemek.

Az épület teljes felújításon esett át. A belső tereket, nyílászáró méreteket és természetesen az épület termikus rendszerét is átalakították. Alápincézett épületről van szó, így megfontolás tárgya volt, hogy a pincét is bevonják-e a termikus burok által határolt területbe. Gazdasági és használati megfontolások alapján döntöttek úgy, hogy a pince is a termikus burok része legyen.

A szerkezetről:

A pince külső teherhordó szerkezete beton, a földszint és a tetőtér külső falszerkezete ún. Bims (vulkáni eredetű könnyű kő).

A külső pince falakra 30 cm polisztirol hőszigetelés került. A földdel érintkező felületre nem volt más hőszigetelő anyag alternatíva. A homlokzati falaknál már cellulózt használtak. A faváz szerkezet 30 cm befújt cellulóz hőszigetelést kapott.

Úgyszintén a tetőszerkezet is, ott 40 cm vastagságban fújták be a régi újságpapírból készülő hőszigetelést. A szarufák között adódó szigetelt réseken jól vezethetőek az elektromos vezetékek és a szellőzőrendszer csőrendszere is.

Az új passzívház szintű nyílászárók részben fa, részben fa-alu tokszerkezetűek. Az épület a külső megjelenésében nemcsak új nyílászárókat kapott, hanem új struktúrát is. Többek között a bejárati szituációt is módosította az építész. A dél-nyugati sarokra helyezte át a nyitást, valamint a jó tájolású frontokon törekedett új, nagyobb méretű nyílások kialakítására.

Az új bejárat a dél-nyugati sarkon

A nyílászárók méretének és elhelyezkedésének módosítása nemcsak energetikai okokból történt, a belső terek használatának minősége is sokkal jobban igazodik a mai elvárásoknak megfelelő lakókomforthoz.

Az átszellőztetett homlokzati szerkezet egy része és a tető, színes fémlemezfedést kapott. Az idővel kialakuló patina szép felületet ad, és újrahasznosítható anyag.

A szerkezetek hőtechnikai adatai:

Falszerkezet:

• Belső vakolat (új)- mész és vályog
• Eredeti Bims kő
• Külső vakolás
• 300 mm fa tartóváz cellulóz ( Isocell )hőszigeteléssel kitöltve
• 16 mm DHF építőlemez
• Átszellőztetett homlokzat – fa és fémlemez burkolat

U érték: 0,128 W/m²K

Tetőszerkezet:

• Heraklith lapok (vakolva)
• Párazáró fólia (mint légzáró réteg is)
• Szarufák 6/12
• Magasítás OSB és KVH (hossztoldott szerkezeti faelem) 6/4-es lapokkal
• 400 mm befújt cellulóz hőszigetelés kitöltés
• DHF lap
• 60 mm átszellőztetett légréteg
• Deszkázat
• Fémlemezfedés

U érték: 0,106 W/m²K

Pince fal 300 mm polisztirol hőszigeteléssel.

U érték: 0,128 W/m²K

Pince padló:

A korábban csak tárolónak használt pinceszint padlójának hőszigetelése a gépészeti helyiségen, illetve a megmaradó tárolón kívül 50 mm ún. Kooltherm Resol-al (nagyon jó lambda értékkel rendelkezik -szerk.) történt. Erre a rétegre került egy 22 mm-es OSB burkolat. A belmagasság miatt nem lehetett vastagabb hőszigetelést alkalmazni.

Az így adódó, magasabb U értékű padló rétegrend nem került negatív megítélés alá, mert ehhez az értékhez igazodó helyiségek (nem lakófunkció) kerültek betervezésre a pinceszinten.

U érték: 0,395 W/m²K

A nyílászárók hőtechnikai adatai:

Uf= 0,73 W/m²K

Ug=0,64 W/m²K

g=0,6

Gépészet:

A kertben 3 esővíz ciszterna került elhelyezésre, 5000 l űrtartalommal. Az esővízzel nyáron nagyon olcsón hűthető az épület. Ehhez egy acél csővezeték került külön beépítésre, amely a hűtőberendezésekhez kapcsolódik. Egy gömbcsap segítségével az esővizet a hőcserélőbe vezetik be (amikor szükséges), így ezen keresztül hűtik a bejövő levegőt.  A földben 180 m PE vezetéket fektettek le. A földhő segítségével télen előmelegítik a befújt levegőt.

A keleti tetőfelületen elhelyezett napelemek teljesítménye 3000 kWh közeli.

Üzemeltetés:

A hővisszanyerős szellőzőrendszer üzemeltetési költsége havi 4.80 Euro volt 2010-ben. Elektromos utánfűtő használatára nem volt szükség. Pótfűtésként mobil bioethanol kályha áll rendelkezésre. A teljes villamos energia használat havonta a napelemekkel történő saját termelésű árammal együtt 27 Euro költséget jelent.

Még néhány adat az épületről:

• Az energiavonatkozású terület (PHPP szerinti): 168,3 m²
• Primerenergia szükséglet korábban / felújítás után: 713,8 / 47,4 kWh/ m²

(német, EnEv 2009 szabvány szerint számított értékek)

• PHPP szerinti éves fűtési szükséglet: 13,75 kWh/ m²

Az épület felújítása 2010 februárjában fejeződött be. A tervezés során az építész jól párosította a modern építészeti megjelenést a szerkezeti részletekkel, gépészettel, mellyel elérte a kitűnő energetikai osztályt, a passzívház szintet.

Tovább a családi ház építés főoldalra.