Egy győri családé Magyarország 13. minősített passzívháza, amiben nemcsak azért nagyszerű élni, mert energiatakarékos, hanem mert a levegő állandóan friss, nem száll benne annyi por, és sem fázni, sem megfőni nem szokás ezekben az épületekben.
Egyetlen hátulütőjük, hogy a passzívházak jóhoz szokott lakói néha félve mennek nyaralni a kevésbé komfortos szállásokra. Tény, hogy többe kerülnek, mint egy sima családi ház, de az építész szerint a befektetés 15 év alatt megtérül.Fenntarthatóság és minimalista dizájn, síkok és egyenes felületek különleges elegye az itt bemutatott, minősített passzív épület. A családi ház Győr nyugodt, kertvárosi részén áll. Lakói egy fiatal pár és két kisfiuk, miután három éve élnek a passzív épületben. Míg Ausztriában és Németországban sok az ilyen épület, nálunk még viszonylag kevés tervező és kivitelező ért hozzá. Zoltán és családja minőségorientált megrendelők, akik elsősorban a fenntarthatóság miatt választották az épülettípust.
Alig fűtenek, a nap melegít
„Úgy gondoltuk, amíg dolgozunk, tudjuk finanszírozni az építkezést, nyugdíjas korunkban pedig könnyebbséget jelent majd, hogy nem kell fűtésre költeni. Dani, a nagy fiunk ötéves, Marci, a kicsi három éves lesz, ő egy hónappal az után született, hogy beköltöztünk. Amíg kisebbek voltak a gyerekek, éjjel-nappal 23 °C -ra állítottuk a termosztátot, de most már nem mindig kapcsol be a kis teljesítményű padlófűtés.
Ráadásul, ha elég napenergiát termelnek a háztetőn lévő napkollektorok, egyáltalán nem használunk gázt, július-augusztusban például csak alapdíjat fizettünk.
Tavaly szeptembertől idén júniusig 61 000 Ft volt a gáz, aminek nagy része a meleg víz, kisebb hányada a fűtés.
A nap annyira felmelegíti a házat, hogy egész évben kényelmesen sétálgathatunk bent mezítláb, pólóban, rövid nadrágban. Amikor építkeztünk, a munkások még novemberben is pólóban dolgoztak. 18-20 °C között volt a hőmérséklet odabent, pedig kint már fagyott.”
Zoliék háza Magyarország tizenharmadik minősített passzívháza
Az építtetők a belső elosztást illetően konkrét elképzelésekkel bírtak, de a tájolást, pontos kialakítást műszaki tekintetben a Boros Passzívház Kft.-re bízták. Győr kertvárosi részén vásároltak telket, ahol a tervek engedélyeztetése után kevesebb, mint egy év alatt épült fel a ház. Bár ekkor még néhány apróság hiányzott, 2011. december végén beköltöztek.
Boros Károly építész, ügyvezető legjobb referenciája saját otthona, amely kísérleti és bemutató épületként is készült Tényőn. Ezerötszáz mérnökórája ment rá, hogy megszerezze és az épületen alkalmazza a szükséges ismereteket: „A darmstadti Passzívház Intézet tervezői tananyaga ma már mindenki számára elérhető a minősített passzívháztervező képzés révén, de a saját minősített passzívházam tervezésekor Magyarországon még nem így volt.
Ezért kerülő utakon, szakirodalomból, konferenciákon csipegettem össze az információkat. Építőanyag-gyártókat nyaggattam a kérdéseimmel, külföldi tanulmányutakon vettem részt, és örömmel szereztem tudomást róla, hogy létezik olyan nemzetközileg elismert minőségbiztosítási rendszer, ami segíti, ellenőrzi és minősíti a tervezők, kivitelezők munkáját. Ennek megfelelve terveztem és építettem meg az első passzívházamat, ahol a feleségemmel és a gyerekeimmel ma is lakunk.”
Hangsúlyozza, fontos, hogy otthona és Zoliék háza is minősített passzív épület. A minősítés során az auditort a Passzívház Intézet által feljogosított személyek közül lehet választani. Első lépésben ő előminősíti a terveket, majd ellenőrzi, hogy a megépült ház megfelel-e a kritériumoknak. Nem célja, hogy megvétózza az épületet, inkább felhívja a figyelmet a hibákra, hogy időben kijavíthassák, illetve őt kérdésekkel is kereshetik.
„Tervezőként az az érdekünk, hogy minden információt elé tárjunk, és még a létrejöttük előtt felismerjük és kijavítsuk a hibákat, mert ez ekkor egy kis többletmunkával jár, de költség nélkül megvalósítható. Ez minden precíz tervező álma, de a gondatlanok rémálma. Az auditor személye garantálja, hogy a ház valóban megfelel a Passzívház Intézet nemzetközi minősítési rendszerének, ami növeli az épület értékét.”
Vastag falak, hatalmas ablakok
A ház mögötti lejtőt ragyogó zöld fű borítja, a dombon konyhakert, a gyerekek szabadtéri játékai, gyümölcsfák, napraforgók. A tulajdonos elárulja, a ház méretei csalókák, kívülről elnézve a vastag falak miatt sokkal nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában. A két szint összesen 160 négyzetméter, 30 centi vastagok a falak és 30 centi a hőszigetelés. A légzárást a belső vakolattal és a vasbeton födémmel oldották meg, kívülről lamellás külső árnyékolók biztosítják a megfelelő árnyékolást.
Belépve a tágas, világos nappaliba feltűnőek a hatalmas ablakok. Nem csoda, egy passzív épületnél sarkalatos pont a nyílászárók kérdése. Az üvegfelületek úgy működnek, akár a napkollektorok: passzív módon hasznosítják a napenergiát.
Míg a déli oldalon hatalmas a téli napnyereség, a keleti és a nyugati ablakokon általában éves szinten ugyanannyi. A tervező szerint a keleti és a nyugati nyílászárók többnyire nullás mérlegűek, ezért kell lehetőleg pozitív mérlegű, déli tájolású nyílászárókat létesíteni, melyek télen több hőt termelnek, mint a fűtési rendszer.
A tervezésben nagy segítséget jelent egy energetikai modellező program, a PHPP, amely nagyon pontos energetikai modellt alkot az épületről. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megépült házak néhány százalékos eltéréssel produkálják a program által előzetesen megadott értékeket. A bevitt adatok könnyen módosíthatók, gyorsan ki lehet számítani az egyes változatok energiamérlegét és építési igényét, és ezek alapján meg lehet keresni a leggazdaságosabb megoldást.
Így kiszámítható, hogyan lehet a legkisebb költséggel ugyanazt az eredményt vagy azonos költséggel kedvezőbb értékeket elérni. A módszer segítségével 1-4 000 000 forintos építési költség-megtakarítás érhető el az épület energetikai minőségének javítása mellett. A szempontrendszer összetett, de egyre kevésbé van olyan megoldás, amit nem szabad egy passzívházon alkalmazni. Szinte mindent lehet, csak mértékkel, és ezt a mértéket kell helyesen meghatározni.
Miért éri meg?
Nehéz megmondani, a család mit kedvel leginkább passzív otthonában.
Szeretik, hogy ebben a házban jó a levegő, nagy a csend, nem hallatszódnak be zavaró, kinti zajok és nagyon kellemes a közérzetük.
A tulajdonos azt is kiemeli, hogy ezen felül okos megoldás az intelligens házrendszer. Mivel Zoli informatikus, nem jelentett számára gondot ezzel a programmal összekötni a műszaki berendezéseket: így egy gombnyomással lehet leereszteni a zsaluziákat, le- és felkapcsolni a világítást, szabályozni a hőmérsékletet.
A családfő szerint emellett a ház legjobb részei az ablakok alatti széles belső párkányok, ahová felkucorodva télen-nyáron csodálhatják a kilátást. Az üveg még akkor sem hideg, ha kint mínuszok vannak.
Jóleső érzés a házban tartózkodni akár néhány percig: rögtön észrevehető, hogy nincs huzat, a levegő, a szellőztető-berendezésnek hála, friss, a hőmérséklet mindenhol kiegyenlített. A kellemes enteriőrhöz hozzájárul a színválasztás, a nappalira meleg pasztell árnyalatok, a konyha-étkezőre a fafelületek jellemzőek, a gyerekek szobáiban és fürdőjében a kék és a zöld dominál. A színek és a formák rendjét a gyerekek alkotásai, a szekrénysorokra ragasztott színes matricák teszik játékossá. Boros Károly szerint az építtetők elsősorban nem a fűtési energia megtakarítása miatt keresik a passzívházakat, fontosabb motiváció a magas életminőség.
„Ezekben a könnyen fenntartható, értéktartó épületekben a klíma mindig kiegyensúlyozott, éves viszonylatban a házban az átlaghőmérséklet ingadozása 2-3 °C. Az energiatakarékosságnak, a komfortnak és a beruházás megtérülésének van egy optimuma, ami a passzív épületekben egyesül.
Ha valaki hosszú távon gondolkodik, célszerű ilyet építeni, a beruházás tizenöt éven belül megtérül.
A német Passzívház Intézet felmérése alapján a lakók között nagyon magas, 90 százalék fölötti az elégedettségi arány. Az emberek szeretnek passzív épületekben élni, emiatt nem szívesen adják el őket, vagy ha mégis, magasabb áron tudják értékesíteni.”
Aki passzívházban lakik…
Nagyon alacsony a zajszint, nyugodtabban, mélyebben alszik.
Nem ébred fejfájással, állandóan friss levegőt biztosít a szellőztető berendezés, a levegőben éjszaka sem dúsulnak fel a káros anyagok és a széndioxid.
Előfordulhat, hogy nem szívesen megy nyaralni, mert az idegen szállás kevésbé komfortos, mint a saját otthona.
Nem fázik, nem izzad, kiegyenlített a hőmérséklet az egész házban.
A levegő szűrt, kevés por kerül be, nagyjából kéthetente elég törölgetni. Aki pollenallergiás, tünetmentessé válhat.
Jó, de mégis, mennyibe kerül?
Egy minősített passzívház építési költsége tudatos tervezéssel, generálkivitelezővel megépítve hozzávetőleg, nettó alapterületre vetített 350 000 Ft/m2 bruttó kulcsrakész áron.
Ez egy normál kivitelezésű családi házhoz képest összességében 6-7 millió Ft többletköltséget jelent, ami a hővisszanyerős szellőztető rendszer, a prémium kategóriás nyílászárók és a nyári túlmelegedés ellen védő aktív árnyékolás beépítéséből adódik.
Ezek a komponensek ma már egy igényes ház elmaradhatatlan alkotóelemei, az általános komfortnövelésen túl passzívházak esetén az energiamérleg beállításának eszközei is. Ausztriában és Németországban a passzív és normál épületek építési költségeiben csak 5-10 % különbség mutatkozik, mivel az átlagos épületek színvonala magasabb, mint nálunk.
Tovább a családi ház építés főoldalra.
Például egy Energy Star otthon már 20-30 százalékkal hatékonyabb, mint a hagyományos építési törvényeknek megfelelő ház.
Utolsó kommentek