Könnyűszerkezetes Ház Építés

Mivel Magyarország tett az Unionak egy olyan ígéretet, hogy 2020-ra jelentősen csökkenti az energiafogyasztást, illetve szorgalmazza az alternatív, megújuló energia használatát, (és most szándékosan nem beszélek százalékokról).

Az is benne van az ígéret csomagban, hogy 2020-tól csak olyan családi házak illetve középületek építhetőek, melyek energiafogyasztás szempontjából a passzív kategóriába lesznek sorolhatóak, írja az ebrand.hu.
Milyen építkezési anyagokra van szükség aktív ház esetén?

Mindenekelőtt fontos a napenergiát kihasználni. Tehát a tetőszerkezet napkollektoros legyen. Ezen kívül fontos a külső és belső szigetelés. A megtermelt energiát vissza lehet fordítani éjszakai energiává, így az aktív ház passzívházzá „alakul”. Ehhez olyan csőrendszerre van szükség, mely nemcsak a mennyezetben, hanem a padló alatt is fut.

A passzívház megtervezéséhez illetve megépítéséhez teljes szemléletváltásra van szükség. Nemcsak az tervező mérnők szempontjából, hanem a kivitelezést végző építészmérnök szempontjából is. Mert fontos szerepet kapnak az energetikai és épületfizikai szempontok is.

Persze ennek meg van az ára is, hiszen eltér a klasszikus háztól, körülbelül 20 százalék az árkülönbség. De a hosszú távú befektetésre kell gondolni. Ha mindenáron építkezni akarunk, akkor már olyat építsünk, amely valóban megéri, illetve visszatermeli a bele fektetett pénzt. Ha klasszikus családi ház építésben gondolkodik, néhány év múlva újra bele kell fektetnie egy bizonyos összeget, mert energiaveszteségei lesznek. Akkor jobb, ha már az alapoktól egy új típusban, stílusban gondolkodik.

Igaz, hogy Magyarországon még nem annyira elterjedt ez az új nézőpont, de mindenkinek haladnia kell a korral.

Építkezés előtt áll? Nézze meg az aktív házat Budapesten, a Műszaki Egyetem főépületének udvarán, merítsen belőle ötletet családi fészkéhez. Az aktív ház többletenergiát termel. Ha arra gondolunk, hogy jelen pillanatban mekkora összegeket fizetünk az energiáért, akkor bizonyosnak tekinthetjük, hogy a passzív illetve az aktív ház a jövő háza.

A passzívház fogalma egyre jobban bekerül a köztudatba, és tervezgetés szinten sok építkező gondolkodik e korszerű építési megoldásban. Újabban azonban egy másik fogalom is kezd kapcsolódni e témakörhöz; az aktív ház. Ismerkedjünk meg ezzel is!

Passzívház fogalom alatt olyan épületet értünk, amelynek energiafogyasztása éves szinten rendkívül alacsony. Csupán annyi külső energiát kell felhasználnunk egy passzívház működtetése során, ami a rendszeres légcserével párhuzamosan a megcserélt levegő utánfűtéséhez vagy nyáron az utánhűtéséhez szükséges további levegő visszaforgatása nélkül. Az éves fűtési (és hűtési) energiaigénye nem lehet több 15 kWh/m2 év-nél, az épület csúcshőigénye nem lehet több 10 W/m2-nél, a kívülről bevezetett teljes energiaigénye (ebbe bele tartozik a fűtés, a melegvíz előállítása, a világítás és mindenféle elektromos készülék áramfogyasztása is) pedig nem több, mint 120 kWh/m2 évente. A passzív ház kritériumához tartozik még a falak légtömörségének értéke, és a nyári túlmelegedés szinten tartása is.

Takarékosan az energiával

A kifejezésben a passzív arra utal, hogy a ház valamilyen formában igyekszik felhasználni az épülettel kapcsolatba hozható mindenféle energiákat – a házban tartózkodók által termelt energiától a külső napenergiáig. Ha mindezek nem elégségesek, csak akkor kell kiegészítő fűtésről gondoskodni, ami lehet hagyományos vagy megújuló energiát felhasználó fűtés.

A passzívház kulcsa a falak légtömörségében rejlik, illetve abban, hogy a szükséges szellőztetések során kárba vesző hőenergia minél nagyobb hányadát vissza lehessen nyerni az épület energiaigényének biztosítására. A passzívházaknál ennek legtakarékosabb módja az igen magas hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés alkalmazása, aminél a távozó elhasznált, de meleg levegő felfűti a kinti friss, de hideg levegőt. Megfelelő hővisszanyerő szellőzőrendszer alkalmazásával akár az elhasznált levegő energiatartalmának 90%-a is visszanyerhető.

Több vagy kevesebb

Attól aktív egy ház, hogy több energiát termel, mint amit elhasznál, de ezt az energiát a sok-sok ablakon beáradó napfényből, napelemmel, napkollektorral, hőszivattyúval állítja elő. Az épület energiafogyasztása meghaladhatja a fent említett 120 kWh/m2 értéket, de az „ingyenes” energiatermelő egységei fedezik a szükséges energiaigényt, így az aktív ház éves energiamérlege pozitív. Ha egy házat úgy építenek fel (jó hőszigetelés, jó minőségű ablakok stb. ellenére), hogy a hőszükségletet csak külső hőmennyiség bevitellel tudjuk megoldani, akkor könnyen belátható, hogy e külső hőmennyiség mértéke egyáltalán nem közömbös. Amíg a passzívház törekszik e rásegítő fűtés minimalizálására, addig az aktív ház megelégszik azzal, hogy nagyobb energiatermelő kapacitást épít be, és ezzel a nagyobb kapacitással kompenzálja a nagyobb hőszükségletet.

Mindez azt eredményezi, hogy az aktívházakban igen komoly és ebből következően igen drága energiatermelő berendezéseket – pl. napelemek, napkollektorok, hőszivattyú – építenek be, amiknek a megtérülését pillanatnyilag semmilyen gazdaságossági számítással nem igazoltak még.

Pazarló takarékosság

Amíg a passzívháznak – a radikálisan lecsökkentett hőszükséglete miatt – viszonylag kevés aktív fűtésre van szüksége, addig az aktívháznál nem az a fő szempont, hogy minél kisebb legyen a hőszükséglet, hanem az, hogy a hiányzó energiát, megújuló energiaforrásból állítsuk elő. Ha ehhez elegendően sok és költséges berendezést használunk fel, akkor elérhetjük, hogy a villany- és gázszámla minimális lesz, csak kérdés, hogy a beépített drága berendezések költsége megtérül-e valaha is. Mondhatjuk, hogy az aktív ház akár energiapazarló is lehet, hiszen olyan energia megtermelésére kell kapacitást kiépítenünk, amit nem is kellett volna elfogyasztanunk. Nem beszélve arról, hogy az energiatermelésre beépített drága berendezéseknek élettartama van, 15-20 év múlva cserélni kell őket, és így még kétségesebb, hogy ezen élettartamon belül megtérül-e a rájuk fordított beruházás. A passzív ház passzív elemeinél – falak anyaga, szigetelése, jó minőségű ablakok – ez a várható élettartam sokkal hosszabb.

Az aktívház „életciklus-gazdaságossági” szempontból meg sem közelíti a passzívházat. Ez is lehet a magyarázata annak, hogy miközben passzívházak ma már szerencsére tömegével épülnek, addig aktívházból – az erőteljes marketing kampány ellenére is – csak néhány családi ház készült el eddig.

Tovább a családi ház építés oldalra.

“Ó, ha ezek a falak beszélni tudnának.” – kívánjuk sokszor. Mennyivel egyszerűbbé válik az élet, ha az információ “házhoz jön”, és akár mobileszközökről, távolról is felügyelhetjük otthonunk minden szegletét. Gondolta volna, hogy ez valaha valóra válhat? Itt az ideje, hogy figyeljen rá, mit üzen az otthona!

Képzelje el, hogy mielőtt megszólal a csengő, otthona értesíti, ha vendége érkezik, Ön pedig egyetlen ujjmozdulattal megtudhatja, anyósa áll-e az ajtóban, amit a fotelből, távirányítással nyithat ki (ha akar).

Délután 4 órakor épületfelügyeleti rendszer jelzi Önnek, hogy tizenéves lánya még nem ért haza az iskolából. Egy szöveges üzenetből megkönnyebbülve értesül róla, hogy nem azzal a fiúval tölti a délutánt, akivel mostanában flörtölni szokott, hanem épp különórán ül az iskolában.

Otthona hirtelen értesíti, hogy bekapcsolt a füstjelző. Munkahelyi asztalánál ülve ellenőrzi, hogy melyik helyiség érzékel tüzet, és egy megnyugtató telefonhívással újabb leckét vehet a sütő grill funkciójának helyes használatából.

Már a repülőn ül, hogy jól megérdemelt nyaralását töltse, amikor eszébe jut, hogy elfelejtette kikapcsolni a légkondicionálót a lakásban.  Amint megérkezik és hátradől a nyugágyon, elindít egy alkalmazást a telefonján, amellyel távolról kikapcsolja a hálózati áramot, megkímélve pénztárcáját egy vaskos villanyszámlától. Így valóban pihentető a vakáció.

Összeköttetésben a világgal

Ezek már nem a Jetson család otthonának futurisztikus koncepciói, hanem a valóságban elérhető, tényleges szolgáltatások, melyeket egyre több otthonban alkalmaznak. A technológia terén elért legújabb eredményeknek köszönhetően pedig mindez egyszerűen megvalósítható, hiszen az eszközöket összekötő hálózat gyorsabb és nagyobb sávszélességgel rendelkezik, mint valaha.  Emellett a költséghatékonyabb és korszerűbb, érzékelőkkel ellátott áramkörök a vezeték nélküli rádióadók csökkenő költségeivel párosulva egyre több fogyasztási cikk hálózati csatlakoztatását teszik lehetővé. A mai generáció nemcsak a közösségi oldalakon akar folyamatosan online lenni, hanem a naponta használt eszközökkel való összeköttetés is fontos számára, amit kényelmesen meg is tehet okostelefonja segítségével. Az okostelefonokhoz manapság úgy hozzá vagyunk kötve, mintha csak saját virtuális pórázunk lenne. Olyan ablakká vált számunkra, melyen keresztül szemmel tarthatjuk, kezelhetjük és irányíthatjuk eszközeinket, bárhol és bármikor. Szinte nincs is olyan eszköz, amit ne vezérelhetnénk kis asszisztenseinken keresztül: többek között táblagépek, tv-készülékek, játékkonzolok, zárak, háztartási készülékek (hűtőszekrények, mosógépek/szárítók), termosztátok, füstérzékelők, videokamerák, kapcsolók, izzók, aljzatok csatlakoztathatók. 2008-ban már több csatlakoztatott eszköz volt a világon, mint ember, ráadásul a Gartner piackutató előrejelzései szerint 2020-ra ez a szám meghaladja majd a 26 milliárdot. A dolgok internetén (IoT) keresztül nemcsak csatlakozni fognak ezek a készülékek, hanem képesek lesznek egymással együttműködni is, tovább növelve a felhasználói élményt.

Az alkalmazások értékesítési adataiban tapasztalható növekedő tendencia is azt jelzi, hogy az okostelefonok és a táblagépek a mindennapi életünk szerves részévé váltak. Az IDC piackutató vállalat előrejelzései szerint az értékesített okostelefonok számában további növekedés várható: 2017 végére 1,5 milliárdra nő a világszerte eladott okostelefonok száma, amely így addigra meghaladja majd az összesen értékesített mobiltelefonok számának 50%-át.

Otthoni alkalmazás

Ezzel párhuzamosan az épületvezérlés innovatív fejlesztései is folyamatosan gyarapodnak, és ezt a tendenciát felismerve a Schneider Electric olyan kényelmes megoldásokat kínál otthonaink vezérlésére, amelyek alkalmazkodnak az eszközökkel átszőtt, mobilizált életünkhöz, és választ adnak a jövő igényeire. A KNX Building Control App alkalmazást használó lakástulajdonosok minden otthoni KNX-funkciót az okostelefon vagy a táblagép egyetlen érintésével vezérelhetnek. A világítás és a hőmérséklet vezérlése, vagy akár az energiafogyasztás vizuális megjelenítése csak néhány példa az applikáció által kínált funkciókra. Az alkalmazás ezenkívül lehetőséget nyújt az egyes helyiségek vagy területek elnevezésére, a megfelelő funkciók hozzájuk rendelésére, illetve különböző személyekhez kapcsolt egyedi konfigurációk létrehozására is, így komfortos és rugalmas épületvezérlést valósít meg. Függetlenül attól, hogy a technológiát egy új KNX-telepítés részeként, vagy egy már meglévő rendszerhez telepítjük, ez a leggyorsabb és legegyszerűbb módja az épületvezérlésnek.

Tovább a családi ház építés főoldalra.

Két új kategóriával bővült a darmstadti Passzívház Intézet által megalkotott minősítési rendszer – értesült a Pénzcentrum.hu. Ezentúl, a hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő passzívházakat “Plusz” vagy “Prémium” címkével is megjelölhetik. De mit is jelent mindez?

A fenntartható fejlődés generálta igények változása miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap épületeink energiatudatos tervezése, építése, fejlesztése. A beruházók is mind inkább a hosszú távú gazdaságos fenntarthatóságot tartják szem előtt, így az épületek teljes életciklusát felölelő műszaki és pénzügyi tervezés szinte minden épületkategória esetében ma már alapkövetelmény. Ezt az alapelvet, s megrendelői igényt ismerte fel már a ‘90-es évek elején a darmstadti Passivhaus Institut (Passzívház Intézet), mely megalkotta a ma már a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszert.

Az azóta letelt 25 évben azonban nagyot fordult a világ. A technológiai fejlődéssel összhangban, a közel nulla energiaigényű épületek fejlesztése mellett egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiák különböző gépészeti eszközökkel történő hasznosítására is; egyre kifizetődőbb lesz ugyanis a helyi, megújuló energiatermelés. Éppen ezért 2014-ben a Passzívház Intézet két új minősítési kategóriát is bevezetett. Az új osztályok már az épületekhez köthető energiatermelést is figyelembe veszik.

Passzívház Plusz (Passive House Plus): olyan épület, amely annyi energiát termel, amennyit elfogyaszt

Passzívház Prémium (Passive House Premium): a házra telepített berendezések több energiát termelnek, mint amennyit az épület elfogyaszt

Ezt nem árt, ha tudod a túltermelésről!

Míg régebben az 50 kWh-nál kisebb erőművekben termelt áramot a szolgáltatóknak kötelezően át kellett venniük a fogyasztás erejéig, túltermelés esetén pedig a mindenkori szolgáltatási díj 85 százalékán, addig 2012-től a túltermelésért mindössze 22 forintot kapnak kWh-ként (ez körülbelül 50 százalékos átvételi díj – a szerk.) a kiserőművek tulajdonosai. Ráadásul a háztartási kiserőművek tulajdonosainak túltermelés esetén még adófizetési kötelezettsége is keletkezhet. Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján ugyanis adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt üzletszerű, és/vagy tartós vagy rendszeres jelleggel folytat olyan tevékenységet, mely ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Tehát abban az esetben, ha a háztartási méretű kiserőművet eleve olyan módon tervezték és építették meg, hogy a várható energiatermelése meghaladja a személyes szükségletet, s így az energiatermeléshez kapcsolódóan akár a rendszeresség, akár az üzletszerűség vélelmezhető, akkor a magánszemély részéről megvalósul a gazdasági tevékenység, így áfa adóalannyá válik, be kell jelentkeznie.

“Egy családi ház építés, melyet a passzívház szabvány szerint építettek viszonylag könnyen energiatermelő kategóriába kerülhet. Ugyanez viszont egy többlakásos ház esetében már sokkal nehezebb feladat: ezek az épületek ugyanis fajlagosan (a lakóterülethez viszonyítva) kisebb hasznosítható tetőfelülettel rendelkeznek, ahol például a napelemeket el lehet helyezni. Emiatt az új energiaosztályok az energiatermelési potenciált a földszinti beépítettséghez képest veszik figyelembe” – mondta el Benjamin Krick, a Passivhaus Institut tudományos kutatója egy nemzetközi konferencián.

Tovább a családi ház építés oldalra.